Ha a szabály szerint elmaradt valami akkor mi is pótoljuk (pl. el nem vett nyersanyag) mindíg, arra mi sem szoktuk ezt használni. Első sorban olyan helyzetekre érvényes, ha vége a körödnek, de valamit kicsit jobban utána gondolva máshogy csinálnál/ utólag jössz rá a hülyeségedre, valamint a többi játékos még nem csinált semmi olyat ami a te lépésedre épít, akkor módosítani a kört. Én azért is szeretem ezt a limitált használhatóságot, mivel vannak olyanok akik minden második körben változtatnának az akcióikon a körük vége után, ez lassú és néhány esetben zavaró lehet a többi játékosra nézve. Ezzel kerek-perec meg lehet mondani ezeknek a játékosoknak, hogy nem anélül, hogy túl bunkónak tünnél (monja az aki nem próbálkozik nem bunkó lenni). Tanuló játékoknál nem használjuk.

Nálunk egy picit lazábban kezeljük az ilyen szituációkat. Ha elmaradt mondjuk egy bónusz akció jutalma, rossz nyersanyag lett elvéve stb. akkor nincs gond, megbízunk egymásban, engedve van a pótlása, cseréje. Ha egy lépést/akciót máshogyan szeretnénk végrehajtani, azt is megszoktuk engedni, de mindkét esetben ezt le kell kommunikálni a többiek felé. Alapvetően egy új játék betanulása esetén mindig előfordul ilyen, fontosabb a sikerélmény, ami a cím megismerése formájában történik mint a mindáron való győzelem. Az esélykiegyenlítés miatt is jó ez, mert a kicsit gyengébb vagy izgulós játékos kap egy második esélyt, nem megy el a kedve, és a jobb képességű, ügyesesebbnek is talán kedvezőbb, mert így élesebb lesz a küzdelem (persze csak akkor ha a megvátoztatott döntés jobb mint az első). Ami sokkal jobban idegesít, ha valaki fordulók eltelte után is bosszankodik egy rossz húzása után, és ennek valamilyen formában hangot is ad.

Ebben a topikban írok, ugyanis erre tudok reflektálni, mivel ugyanígy gondolkodom én is, csak mi nem kötjük ennyire kézzelfogható keretek közé a „visszacsinálás” korlátozását.

Amennyiben egy olyan döntést hozott valaki, hogy az nem befolyásolja a játékot abban a pillanatban, amikor meggondolja magát (mert pl. a következő játékos még nem is lépett semmit), akkor én nem szoktam akadékoskodni, mégiscsak egy játékról van szó, ahol a fő cél, hogy mindenki jól érezze magát. Illetve így az AP-zás is talán kisebb eséllyel fordul elő, mert nincs meg az a feszélyező érzés, hogy minden döntési lehetőséget ezerszer át kell gondolni, nehogy nagy hibázás legyen egy elhamarkadott lépésből.

Ha egy-két körrel később jut valakinek az eszébe, hogy „azt nem is úgy akarta” (pl. annak fényében, hogy meglátja, hogy az utána következő játékos mit lépett), akkor az természetesen már nincs rendben, mert az, hogy az a cél, hogy mindenki jól érezze magát, fordítva is érvényes, és ebben az esetben a „visszacsináló” játékoson kívül mindenki más számára csorbulna a játékélmény.

Köszönetem!

Ez lesz az, más témafelvetéssel együtt.

link

Kerestem, csak azért csináltam ezt mert nem találtam

Szia!
Van részben erről már egy másik topik, sokan ott korábban már írtak/írtunk erről. ;)

Nálatok milyen házi szabályok vannak (akár játék specifikus, akár általános)?

Mi a "Hoppá mégse" szabályt szoktuk a komolyabb játékoknál használni. Egyszerű, a játék folyamán egyszer minden játékos mondhatja, hogy "Hoppá mégse!", ezzel egy akciót (ésszerű keretek között) visszacsinálhat. Ésszerű keretek alatt kb. az értendő, hogy más játékos akciója nem volt befolyásolva a te akciód által, azóta nem kerültél még egyszer sorra, csak és kizárólag a te döntésedre lehet használni, véletlenszerű dolgokra (pl.: kártyahúzás, kockadobás, húzás zsákból) nem, ezek az általános keretei, de egyértelműen nincs meghatározva általunk. Ezt csak akkor használjuk, ha egy legalább 1,5 órás játékot játszunk ahol ha elszúrtuk akkor hoszabb távon is kellemetlen lesz. Valamint akkor is kifejezetten hasznos tud lenni, ha olyan játékos ül az asztalhoz aki minden második akcióját vissza akarja csinálni miután végrehajtotta azt. Külön ehez a házi szabályhoz készítettem egy szett érmét amit be kell dobni a dobozkába, hogy elhasználd a "Hoppá mége!" lehetőségedet. Azt, hogy az adott akciót lehet-e ezzel visszavonni mindig közös megegyezés alapján szoktuk eldönteni.